Az állami Da Zhong híroldalon november 2-án jelent meg a hír, miszerint a Bank of Zigong részvényesei negyven milliárd jüant tüntettek el úgy, hogy a bank kölcsönöket adott a részvényes vállalatok által létrehozott offshore cégeknek.
Bár a cenzorok a hírt húsz perc múlva törölték, ekkor már túl késő volt és az információ terjedni kezdett a közösségi médiában. A bank ügyfelei több tucat zigongi fiókot rohantak meg, hogy felvegyék megtakarított pénzüket – tudósít a The Epoch Times.
Képernyőfotó a közösségi médiába feltöltött képekről, amelyeken a szecsuáni Zigong városi bank fiókjaiban várakozók láthatók (az utolsó ábrán pedig egy várakozó sorszáma).
A jegybanki szabályozóhatóság, a China Banking Regulatory Commission közleményt adott ki az ügyfelek megnyugtatására. Ebben jelezték, hogy a 2001-ben alapított, 32 fiókkal működő bank működése zavartalan és rendelkezésre áll a szükséges készpénz. A helyi rendőrség pedig arról tájékoztatott, hogy letartóztatták az online híresztelést terjesztő személyt.
Baljós előjel
Elemzők szerint az incidens jól illusztrálja a kínai gazdaságban rejlő pénzügyi kockázatokat. Ha a Zigong Bankot megrohanják az ügyfelek, az egy alulról, a kis helyi bankokból kiinduló pénzügyi válság előjele lehet – írta Cao Ji korábbi sanghaji professzor Twitteren.
A The Epoch Times emlékeztet arra, hogy az önkormányzatok nagy összegű hiteleket vettek fel a helyi bankoktól infrastruktúra-beruházások finanszírozására, amelyeket helyi beruházási cégeken keresztül valósítanak meg. A kínai kormány a közelmúltban már olyan szabályokat tett közzé, amelyek lehetővé teszik, hogy e cégek csődöt jelenthessenek.
Számos közgazdász véli úgy, hogy az állami infrastruktúrafejlesztésre fordított kölcsönöket e beruházók nem tudják majd visszafizetni, ami magával ránthat más bankokat, magánszemélyeket és cégeket is.
A két vezető közel másfél órás telefonbeszélgetése után újra indulhat az amerikai-kínai párbeszéd, bár a feszültségek továbbra is jelen vannak. Hszi Csin-ping például figyelmeztette Trumpot.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Mellette - ellentétben az USÁ-val - börtönbe küld néhány korrupt bankhivatalnokot.
Kína nem része a nemzetközi bankármaffiának, ezért megteheti, hogy úgy, és annyi saját pénzt teremt amennyit akar.
Amíg a nemzetközi mérlegei rendben vannak (többet exportál mint importál), addig csak nyugati vágyálom, hogy összeomlik.
"Hol a probléma? - hát ott, hogy a hiteleket a betétekből folyósitják. .........Más kérdés?"
És amikor az ügyfelek a folyószámlákat és betéteket létrehozták, akkor a bank tudatta és egyetértésüket kérte az ügyfeleitől, hogy pénzüket a bank használhatja, és tovább folyósítjhatja hitelként, ami miatt pénzük nem mindig elérhető? Pld. akkor, ha túl sok betétes kéri azt vissza? Mert ha nem, akkor a bank félrevezette ügyfeleit, ami sima csalás.
A kérdés: Adott-e a bank az ügyfeleinek ilyen tájékoztatást, és kérte erre jóváhagyásukat?